A fizetési meghagyásos eljárás a 2009. évi L. törvény rendelkezései szerint folytatható le, és valamennyi feltétel teljesülése esetén elektronikus úton történik. Az elektronikus eljárás lefolytatása ügyvéd, vagy közjegyző részvételével lehetséges. A fizetési meghagyásos eljárás célja az, hogy a jogi személyek, valamint természetes személyek pénzbeli követeléseiket érvényesíthessék a lehető leggyorsabb és leghatékonyabb módon.
A fizetési meghagyásos eljárás hasznos segítséget jelent a pénzbeli követelések érvényesítésére, behajtására. Napjainkban hetente több ezer követelés keletkezik hazánkban, amelyek egy része kiegyenlítésre is kerül problémamentesen.
Amennyiben azonban a követelést nem sikerül behajtani, úgy fizetési meghagyásos eljárás lefolytatása nyomán jogerőre emelkedett fizetési meghagyással, peres eljárás lefolytatása nélkül is végrehajthatóvá válhat a követelt összeg. A fizetési meghagyás segítségével megelőzhető a hosszadalmas bírósági pereskedés, a fizetési meghagyás jogerőre emelkedése esetén csupán a követelés 3%-át kitevő eljárási illeték lerovásával elérhető ugyanaz az eredmény, ami perindítás esetén kétszeres, 6% mértékű eljárási illeték viselése mellett várható.
Azokban az ügyekben, amelyekben egymillió forintot nem haladja meg a követelés, per nem indítható, ezen ügyekben, csak és kizárólag fizetési meghagyásos eljárásban lehet a követelést érvényesíteni.
Amennyiben az ügy tárgyát képező követelés összeg meghaladja az egymillió forintot, úgy az Ügyfél választása szerint már közvetlenül per is indítható.
Nagyon fontos, hogy az Ügyfél a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem megszerkesztésével, és előterjesztésével mindig hozzáértő, szakmailag jártas ügyvédet bízzon meg. Ez azért fontos, mert ha a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem megszerkesztésekor az ügyvéd az ügyben minden lényeges körülményt figyelembe vesz, úgy a hosszú és költséges pereskedés mellőzhetővé válhat.
A fizetési meghagyásos eljárás a jogosult kérelmére indul, aminek alapján a közjegyző a fizetési meghagyást kibocsátja, és azt a kötelezettnek megküldi.
Amennyiben a kötelezett sem a követelés jogalapját, sem pedig az összegszerűséget nem vitatja, azaz nem él a fizetési meghagyás ellen ellentmondással, a közjegyző a fizetési meghagyást jogerősítő záradékkal látja el, és megküldi a jogosult jogi képviselője részére.
A fizetési meghagyásos eljárásban – szemben a peres eljárással – nincs mód a felek meghallgatására, bizonyítási eljárás lefolytatására.
Érdemes kihangsúlyozni, hogy egy jogerőre emelkedett fizetési meghagyás ugyanolyan hatállyal rendelkezik, mint egy jogerős bírósági ítélet.
Ez azt jelenti, hogy amennyiben a kötelezett a jogerős fizetési meghagyásban meghatározott teljesítési határidőn belül nem tesz eleget fizetési kötelezettségének, úgy a teljesítési határidő lejártát követően adós ellen közvetlenül végrehajtási eljárás indítható.
Amennyiben tehát az Ügyfél egymillió forintot meg nem haladó követelést szeretne érvényesíteni, mindenképpen ajánlott, hogy szerkesztessen fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet hozzáértő ügyvéd közreműködésével.
Vonatkozó jogszabályrészlet:
2009. évi L. törvény
A fizetési meghagyás kibocsátásának esetei
3. § (1) A pénz fizetésére irányuló, lejárt követelés – a (3)-(4a) bekezdésben foglalt kivételekkel – fizetési meghagyás útján is érvényesíthető. E § alkalmazásában nem tekinthető pénz fizetésére irányuló követelés érvényesítésének a zálogjogból fakadó igény zálogkötelezettel szembeni érvényesítése.
(2) Csak fizetési meghagyás útján vagy a Pp. 127. §-ában meghatározott módon vagy a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményére alapított perben érvényesíthető a kizárólag pénz fizetésére irányuló olyan lejárt követelés, amelynek a Pp. 24. és 25. §-a szerint számított összege az egymillió forintot nem haladja meg, feltéve, hogy
a) a kötelezettnek van ismert belföldi lakóhelye vagy tartózkodási helye, illetve székhelye vagy képviselete (a továbbiakban együtt: idézési cím) és
b) a pénzkövetelés nem munkaviszonyból, közalkalmazotti jogviszonyból, közszolgálati jogviszonyból, szolgálati jogviszonyból, szövetkezeti tag munkaviszony jellegű jogviszonyából és a bedolgozói jogviszonyból (a továbbiakban együtt: munkaviszony) ered.
(3) Fizetési meghagyást nem lehet kibocsátani, ha a kötelezettnek nincs ismert belföldi idézési címe.
(4) A munkaviszonyból származó pénzkövetelés iránti igény fizetési meghagyás útján csak akkor érvényesíthető, ha az ügy tárgya nem a jogviszony keletkezése, módosulása, megszűnése vagy a munkaviszonyból származó kötelezettségeknek a munkavállaló által történt vétkes megszegése miatt alkalmazott jogkövetkezmény, illetve fegyelmi vétség miatt alkalmazott jogkövetkezmény.
(4a) Nem érvényesíthető fizetési meghagyásos eljárás útján az a pénzkövetelés, amelynek a Pp. 24. és 25. §-a szerint számított összege a négyszázmillió forintot meghaladja; e rendelkezés nem zárja ki, hogy a négyszázmillió forintot meghaladó pénzkövetelését a jogosult négyszázmillió forintot meg nem haladó részletekben érvényesítse.
(5) A (2) bekezdésben foglaltak nem zárják ki, hogy a fél igényét az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről szóló 861/2007/EK rendeletében meghatározott eljárásban vagy választottbírósági eljárásban érvényesítse.
(5) A kizárási okot a fél is bejelentheti. E bejelentésnek az eljárás bármely szakában helye van, a Pp. 13. § (1) bekezdés e) pontja alá tartozó okot azonban a fél a fizetési meghagyási ügyben eljáró közjegyző személyének ismertté válása után csupán akkor érvényesítheti, ha azt a fizetési meghagyási ügyben eljáró közjegyző személyéről való tudomásszerzésekor nyomban bejelenti, avagy valószínűsíti, hogy a bejelentés alapjául szolgáló tényről csak ezt követően szerzett tudomást és a kizárási okot nyomban bejelentette.
